Hogyan növelhetjük a könyvtárunk látogatottságát?

A Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem 138 éves múltra visszatekintő, Európa egyik legnagyobb judaika gyűjteményével – könyvekkel, folyóiratokkal, kéziratokkal, ősnyomtatványokkal –  büszkélkedő könyvtára évek óta nehéz anyagi helyzettel küszködik. Nem csak a pénz kevés, hanem az olvasók száma sem akkora, mint amit ez a könyvtár a ritka gyűjteményével megérdemelne. Nyilvános könyvtárként működünk, ezért gyakorlatilag bárki betérhet hozzánk, hogy betekintést nyerjen a gyűjteményünkbe és kutasson. Mivel könyvtárunk nem rendelkezik online katalógussal, a könyvtár egyedi és különleges gyűjteménye rejtve marad a külvilág elől. Ezért gyakran előfordul, hogy a kutatók hozzánk, könyvtárosokhoz fordulnak segítségért. A kutatásokat segíteni többféle módon lehet, amit mi könyvtárosok a körülményeinkhez mérten igyekszünk is megvalósítani. Ebben a blogbejegyzésemben szeretném megosztani olvasóimmal egy már megvalósult projektötlet történetét.

Az Országgyűlés 2000ben határozott arról, hogy április 16-a a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben országszerte meg is tartották. Mivel az egyik fő kutatási területem a Holokauszt, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy már többször is ellátogathattam Izraelbe kutatni, és részt vehettem a jeruzsálemi Yad Vashem
Intézetben a Holokausztoktatás témakörben évente megszervezésre kerülő két hetes, tanároknak szóló szemináriumon is. A szemináriumon alkalmam volt megismerkedni olyan pedagógusokkal, akik részt vállalnak saját oktatási intézményeikben a Holokauszt emléknapok megrendezésében, lebonyolításában. Sokan közülük azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy én, mint az ORZSE
könyvtárosa milyen irodalmakat tudnék ajánlani nekik az emléknapokhoz és mint judaisztika tanár milyen módszereket alkalmaznék a különböző korcsoportok esetében. Egy ilyen beszélgetés alkalmával fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy létre kellene hoznunk a könyvtárunk olvasótermében egy olyan külön gyűjteményt a pedagógusok részére, ami segítséget nyújthatna nekik a Holokauszt téma feldolgozásához. További terveim között szerepelt egy olyan pedagógiai műhely létrehozása is, ahol rendszeresen összejöhetnénk a pedagógusokkal, hogy megvitathassuk a Holokauszt oktatásának módszertani kérdéseit. A fentebb említett anyagi és helyproblémák miatt az ötlettől a megvalósulásig eltelt ugyan egy kis idő, de végül a Yad Vashem munkatársaitól és az Egyetem vezetőségétől kapott támogatásnak és segítségnek köszönhetően sikerrel járt az ötlet megvalósítása.

A Soá Pedagógiai Műhelyt azzal a nem titkolt szándékkal indítottam el 2011ben a kollégáimmal, hogy a Holokauszt emléknapok lebonyolításához nyújtott segítség mellett felkeltsük az érdeklődést a zsidó élet, a zsidó kultúra iránt is, és hogy növeljük a könyvtárunk látogatottságát, hogy ezzel is érzékeltetni tudjuk a könyvtár gyűjteményének gazdagságát. Úgy gondoltuk, hogy a Holokauszt tényszerű feldolgozásához, és megértéséhez nemcsak az ezzel a témával foglalkozó irodalomra van szükségünk, hanem a zsidó élet mindennapjait, ünnepeit, a zsidó gondolkodást ismertető cikkekre, érdekes írásokra is, amely hozzájárulhatnak az összefüggések megértéséhez. Ennek az ötletnek a kivitelezésével nemcsak a műhelymunkában részt vevő pedagógusok munkáját kívántuk intézményi szinten segíteni, hanem a leendő kutatókra is gondoltunk, akiket érdekel ez a téma. Nemcsak a Holokauszttal, hanem a zsidó élettel és kultúrával foglalkozó további kutatásokat is ösztönözni szerettük volna.

A 2011-ben a Yad Vashem égisze alatt induló műhelymunkában részt vevő zsidó és nem zsidó iskolák pedagógusainak az volt az elhatározása, hogy közösen módszertani segédanyagokat készítsünk a pedagógusok részére az ORZSE Könyvtár gyűjteményét felhasználva. Ebben segítségünkre volt Balog Jesaja is – a Yad Vashem Holokauszt Emlékközpont egyik főmunkatársa – és az ORZSE vezetése is. A műhely programjaival az általános iskolákban és középiskolákban oktató tanároknak kívánt segítséget és ötleteket adni az oktatási intézményekben
évente megrendezésre kerülő Holokauszt Emléknap megrendezéséhez, a Holokauszt oktatásához. Jesaja és én arra törekedtünk, hogy minél több iskolába és pedagógushoz eljuttassuk a pedagógiai műhely programtervezetét. A programtervezetről értesítést küldtünk az oktatási intézmények vezetőinek, az iskolákban tanító magyar és történelem tanároknak valamint a művészeti tárgyakat
(zene, rajz) oktatóknak, hogy minél többen vegyenek részt az ORZSE Könyvtárában megrendezésre kerülő, Holokauszt Emléknapokat megelőző műhelytalálkozókon. A meghívót interneten keresztül is megosztottuk, terjesztettük. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy a meghívót kézhez kapó tanárok kollégáik mozgósításával nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Soá Pedagógiai Műhely a Holokausztoktatást folyamatosan és hatékonyan támogató fórummá váljon. Terveink között szerepelt az is, hogy a pedagógiai műhelyünkben elkészült módszertani segédanyagokat összegyűjtve közzétesszük és a pedagógusok rendelkezésére bocsátjuk. Emellett a könyvtárban fellelhető anyagokat is igény szerint szkenneltük vagy fénymásoltuk. A műhelymunka beindításához és végzéséhez az ORZSE vezetése nemcsak eszmei támogatásáról biztosított bennünket, hanem rendelkezésünkre bocsátotta a szükséges technikai eszközöket (szkennelő gép, diavetítő, vetítő vászon stb.) is, sőt még a hideg és meleg ételt-italt is biztosított a műhelymunkában résztvevő kollégák, oktatók számára.

A műhelymunka eredményességét jól bizonyította, hogy a könyvtárunk
látogatottsági statisztikája javuló tendenciát mutatott. A műhelymunka résztvevőin kívül még több pedagógus, kutató is ellátogatott a könyvtárunkba azzal az igénnyel, hogy beiratkozzon, kutasson és kölcsönözzön. A hatékony műhelymunkánknak és a Holokauszt témában összegyűjtött irodalmaknak
köszönhetően saját hallgatóink közül, sőt még más egyetemek hallgatói közül is többen a Holokausztot választották kutatási témának.

Sajnálatunkra a jelenleg is folyó nagy állományleltár miatt és az egyetem épületének korszerűsítése miatt a műhelymunka – remélhetően csak – átmenetileg szünetel. Szerencsére azonban a megkezdett műhelymunkának, és a Magyar Holokauszt Emlékév megrendezésének köszönhetően továbbra is fennmaradt az érdeklődés a Holokauszttörténeti
gyűjteményünk iránt. Nem múlik el nap, hogy valaki ne látogatna el a könyvtárunkba kutatás céljából megtekinteni a helytörténeti és holokauszttörténeti gyűjteményünket. Kollégáimmal folyamatosan törjük a fejünket, hogy még milyen kreatív ötlettel tudnánk tovább növelni a könyvtári látogatottsági mutatónkat még ebben az átmenti időszakban is. Mindemellett természetesen szívesen veszek/veszünk minden olyan hozzászólást, ötletet, segítséget, ami növelheti a könyvtári munkánk hatékonyságát. Hasznosnak találnánk egy hatékonyan működő interaktív könyvtári honlap meglétét, illetve az olvasókat vonzó Facebook-os jelenlétet is. A műhelymunkában részt vevő pedagógusokkal továbbra is tartjuk a kapcsolatot, így talán nem reménytelen, hogy majd egy későbbi időpontban folytatni tudjuk a megkezdett gyümölcsöző pedagógiai műhelymunkát. Könyvtárunk dolgozóival együtt meggyőződéssel valljuk azt a nézetet, hogy az újraéledő antiszemitizmus egyetlen leküzdhető módja az oktatás és a zsidóság kultúrájának, történelmének minél szélesebb körben való terjesztése, minél több emberrel való megismertetése. Ennek érdekében jó kapcsolatot ápolunk számos oktatási intézménnyel és a magyarországi Holokauszt Emlékközponttal is, kölcsönösen segítve egymás munkáját és kutatásait. Későbbi blogbejegyzéseimben a műhelymunka kapcsán összegyűjtött könyvtári anyagot szeretném majd bemutatni, ismertetni, segítve ezzel a további kutatásokat és
kedvet csinálni könyvtárunk látogatásához.

És végezetül szeretném megosztani a 2012. évi Soá Pedagógiai Műhely meghívóját, amelyen keresztül jól érzékelhető a műhelymunkánk lényege és
programja: